A NEONBAGOLY FÉSZKE
SÖTÉT BELÁTÁSOK

Ráadásul megértük azt, amire az elmúlt húsz évben gondolni sem mertünk. Idejön szervezetten, buszokkal egy csomó határon túli magyar, és megmondja hogy mi a jó nekünk. Meghogy ki.

Elolvasom »

A mi elnökünk meg bólogatni fog, meg aláírni. Ezér tartják. Erről jut eszembe, talán kéne csináltatnom pár ezer Pali babát. Tutira fogyni fog.

Elolvasom »

Úristen, mennyire várom már eztet a kormánypárti csődületet. Más már nem is hiányzott, csak ez a fülkeforradalmi szabadságharcos békemenet, amit a mostani erkölcsös polgári demokráciában hívő magyar demokraták szerveznek.

Elolvasom »

Drága nertrársak és nertársnők! Úgyismint naszádmatrózok és matrózinák! Azt gondoltam, hogy így búcsúzóul, az év végén készítek egy kis válogatást a fészekaljából.

Elolvasom »

Mosmá aztán télleg kezdek teljesen teleszaladni hemoglobinnal. Vagy mivel.

Elolvasom »

Nem gondolhatja komolyan, hogy Brüsszelben nincsenek tisztában a Magyar Közt... akarom mondani Magyarország törvényhozásának összetételével és az ebben a ciklusban kialakított sajátságos működési módjával.

Elolvasom »

Drága nertársaim! Asszem most az van, hogy a kapitalizmus építésének sajátos magyar vonalvezetésű, ámde rögös útján haladva valahol mentálisan elvesztettük a Viktort. Meg még az ő jobbkezét, a kancsal zsenit is.

Elolvasom »

Közeledik a pillanat, amikor a köpcösviki, meg az ő fröccsöntött szent jobbja szembesülni kényszerül azzal a ténnyel, hogy mégsem a csóva farkalja a kutyát.

Elolvasom »

Miazhogy a vezér nincs megörökítve?
Hát lehet a történelem nagy pillanatait megörökíteni nélküle?

Elolvasom »

Olyan ez, mintha hirtelen 1989 - ben ébredtem volna fel. Amint egy kis ideje akad valakinek, rögvest gründol egy pártot. Természetesen baloldalit.

Elolvasom »

Asszem most van az, hogy megrogytam, mint a ruszkicsizma szára. Most hallom, hogy a köpcös nélkül nem ünnep az ünnep. Teljesen le vagyok targiázva.

Elolvasom »

Asszem a kormányzó pártokban mostanában azt játsszák, hogy mindenki hozzon magával még egy Gyurcsány ügyet. Vagy valami ilyesmi.

Elolvasom »

Ez van. Ezt tudta kiverni a kicsi eszközéből a magyar közgazdász szakma vezető fantasztája, leánykori nevén a Matolcsyné férje.

Elolvasom »

Kezdetnek mondjuk kétharmadosan bevezetjük a gazdasági hadkötelezettséget és a közmunka mintájára a sok pondró ingyenélőből létrehozzuk a gazdasági közkatonaságot. Vagy esetleg közgazdasági katonaságot, vagy talán katonagazdasági községet.

Elolvasom »

Azt nyilatkozta a minap Chikán Attila, ez az egykor a Fidesz köreiben szebb napokat is megélt közgazdász, hogy  "a szakmai hozzáértésnek nagyon alacsony a presztízse ebben a kormányzatban".

Elolvasom »

A nagy őszirózsás felülvizsgálatforradalom százezernyi hirtelen meggyógyult gyermeke hosszú, tömött sorokban, önként és dalolva fog trappolni  a munka világába visszafele vezető úton.

Elolvasom »

Akárhogy is nézem én eztet az albizottságosdi játszódást, csak az jut az eszembe, hogy az emberi hülyeség má megin elért a világ végéig és ottan cafatokban lóg lefele, mint valami elcseszett rétestészta.

Elolvasom »

A rövidnevű úr ír. Véleményt. Magyar bíró büntet. Jogerősen. A TASZ tosz. Oda. Juropék megsemmisítenek. Blama. Zanzítva ennyi a hír.
Hámitmongyak.

Elolvasom »

Komolyan mondom, tényleg kezd most már érdekelni, hogy hol lesz az a pont, amikor már kevés lesz a mutatvány önmagában. Hogy mi lesz az a hajszál ebben korsónyi sűrű takonyban, amitől már undorodni fognak a hívek.
Amikor már nem veszik be többet ezt a trutyit.

Elolvasom »

Mert mi mást is válthatna ki belőlem az a sudribunkó mucsai stílus, amit mindenféle pártbuzi csinovnyikok megengednek maguknak...

Elolvasom »